A tejtermeléshez és az immunrendszer megfelelő működéséhez energiára van szükség.

Az elmúlt években folytatott genetikai szelekció minden eddiginél nagyobb tejhozamokat eredményezett. Ennek azonban sajnos van egy hátulütője is. Egy nagy tejtermelésű tehénnek a tejelő állományba történő visszakerüléskor sok energiára van szüksége (Santos et al., 2012). Az ellést követő első hetekben a teheneknek több energiára van szükségük, mint amennyit a takarmányon keresztül felvesznek. A súlyos energiahiány egészségügyi kihívásokat okozhat és az immunrendszer legyengüléséhez vezethet, ez pedig mind a tejhozamra, mind a termékenységre negatív hatással lehet. Az AHV termékei segítenek az állatoknak átvészelni ezt az időszakot. 

Bevitt kontra felhasznált energia

A tejelő tehenek már közvetlenül az ellés előtt energiahiányos állapotba kerülnek. Ez normális, mivel nem vesznek fel elég takarmányt ahhoz, hogy a meginduló tejtermeléshez szükséges energiát biztosítani tudják. Ezt negatív energiamérlegnek (NEB) nevezzük, és a laktáció kezdetén minden tehén esetében előfordul. Az állatok az energiahiányos állapot enyhébb formáival könnyedén megbirkóznak. Ha azonban energiaszükségletük drasztikusan megnő, vagy valamilyen gazdálkodási hiányosság miatt kevesebb energiát vesznek fel, súlyos energiahiány alakulhat ki, és anyagcserezavar léphet fel.

Ellés

Az ellés mindig nagyon megterhelő a tehenek számára. A borjak világrahozatala, az ellető istállóba történő átköltöztetés, a tejtermelés és a szárazon álló étrendről a laktációs étrendre történő átállás mind megviseli őket. A stressz nemcsak az energiaszükséglet növekedését, hanem az energiabevitel csökkenését is okozhatja. A borjú növekedése a vemhesség végén a legintenzívebb, ami miatt a tehénnek jóval több energiára van szüksége. Mivel a borjú egyre nagyobb lesz, a méh a növekvő magzattal együtt egyre több helyet foglal el, ezért a tehén közvetlenül az ellés előtt kevesebb szárazanyagot vesz fel. Továbbá, a tehén étvágya az ellés körüli időszakban csökken, így a felvett takarmány csak részben képes fedezni energiaszükségletét (Walsh Et al., 2011).

Laktáció

A tejtermelés megindulásával a tejmirigyeknek a napi tejhozam fedezéséhez több glükózra van szükségük. Egy napi 40 kg tejet termelő tehén tejmirigyeinek naponta 3 kg glükózra van szüksége (Zhao et al., 2007). Ha az állat több tejet termel, több tápanyagra is van szüksége (Weber et al., 2013). Az ellést követő első hetekben a fiziológiás folyamatok és a tejtermelés több energiát emészt fel, mint amennyit a tehén a takarmányon keresztül felvesz.

Ezek a kihívások megelőzhetők akkor, ha az ellés előtt ±14 és az ellés után 7 nappal AHV Booster Tablet-et és AHV Extra Tablet-et adunk az állatoknak. Az AHV Booster Tablet könnyen emészthető energiaforrást biztosít, így fokozza az energiabevitelt és elősegíti az optimális energiafelhasználást, emellett pedig segíti a máj egészséges működését. Az AHV Extra Tablet biztosítja, hogy az új laktációs ciklus megkezdésekor az állatok tőgye maradéktalanul tiszta legyen.

A tejtermelés függ a bevitt energia mennyiségétől

A nagy tejtermelésű tehenek esetében a bevitt energia mennyisége – mely a takarmány nettó energiatartalmától és a szárazanyag-felvételtől függ – a tejtermelés legfőbb korlátozó tényezője. Az ellés körüli időszakban tapasztalt szárazanyag-felvétel csökkenés csupán átmeneti (Bossaert et al., 2008). A tehén étvágya az ellés után néhány héttel megnő, ami részben a csökkenő inzulinkoncentrációnak köszönhető. A szárazanyag-felvételben bekövetkező növekedés azonban nem fedezi a megnőtt energiaszükségletet. A tejtermelés az ellést követő 4-8. hét között éri el csúcspontját, a szárazanyag-felvétel azonban csak az ellést követő 8-22. hét között nő (Bossaert et al., 2008).

Fontos, hogy a teheneket megfelelő proaktív és reaktív egészségügyi programokkal segítsük abban, hogy a lehető legjobban átvészeljék ezt a megterhelő időszakot. Az AHV Booster termékcsalád segítségével biztosíthatja az állatok számára az ehhez szükséges energiát. Az AHV Booster Tabletnek  köszönhetően a tehenek hatékonyabban hasznosítják a takarmányból felvett energiát. Ha gyorsan van szükségünk sok energiára, adjunk az állatoknak vízzel kevert Booster Powdert.

A negatív energiamérleg és annak hatása az immunrendszerre

Súlyos energiahiány esetén az immunrendszer bizonyos funkciói károsodnak (Hammon et al., 2006; Le Blanc, 2008). Az ellés körüli időszakban tapasztalt csökkenés a szárazanyag-felvételben és a kalciumkoncentrációban, a laktáció elején jelentkező negatív energiamérleg, vitamin- és ásványi anyag hiány mind-mind gyengíti az immunrendszert, ami súlyos egészségi problémákhoz vezethet (Santos et al., 2012).

Nagyon fontos, hogy az energiamérleget időben helyreállítsuk, mert így tudjuk segíteni az állatokat az optimális teljesítmény elérésében. A jó energiamérleg pozitív hatással van a tejtermelésre, a termékenységre, az immunrendszerre és a sikeres ellésre. Az egészséges tehenek továbbra is megfelelő mennyiségű tejet fognak termelni, így Ön nyugodtan alhat.

Források:

Santos, J. E. P., Bisinotto, R. S., Ribeiro, E. S., Lima, F. S., & Thatcher, W. W. (2012). Impacts of metabolism and nutrition during the transition period on fertility of dairy cows. In 2012 High Plains Dairy Conference, Amarillo, Texas (pp. 97-112).

Walsh, S. W., Williams, E. J., & Evans, A. C. O. (2011). A review of the causes of poor fertility in high milk producing dairy cows. Animal reproduction science, 123(3-4), 127-138.

Zhao, F. Q., & Keating, A. (2007). Expression and regulation of glucose transporters in the bovine mammary gland. Journal of Dairy science, 90, E76-E86.

Weber, C., Hametner, C., Tuchscherer, A., Losand, B., Kanitz, E., Otten, W., … & Hammon, H. M. (2013). Hepatic gene expression involved in glucose and lipid metabolism in transition cows: Effects of fat mobilization during early lactation in relation to milk performance and metabolic changes. Journal of dairy science, 96(9), 5670-5681.

Bossaert, P., Leroy, J., Cools, S., & Opsomer, G. (2008). De metabole adaptatiemechanismen bij hoogproductieve melkkoeien. Vlaams Diergeneeskundig Tijdschrift, 77(1), 207-215.

Hammon, D., Evjen, I. M., Dhiman, T. R., Goff, J. P., & Walters, J. L. (2006). Neutrophil function and energy status in Holstein cows with uterine health disorders. Veterinary immunology and immunopathology, 113(1-2), 21-29.

LeBlanc, S. J. (2008). Postpartum uterine disease and dairy herd reproductive performance: a review. The Veterinary Journal, 176(1), 102-114.