Anyagcsere-kihívások az átmeneti időszakban: a tejláz magyarázata
A szárazraállítás napja és az ellést követő 30 nap közötti időszakot nevezzük átmeneti (tranzíciós) időszaknak. Ebben az időszakban a tehénnek jelentős változásokkal és kihívásokkal kell szembe néznie, ezért az átmeneti időszak kritikus jelentőségű a tejelő tehenek általános egészsége, termelése és jövedelmezősége szempontjából. A tehenek ebben az időszakban a legérzékenyebbek az egészségügyi kihívásokra. A kolosztrum és a tejtermelés beindulása miatt hirtelen megnő a tápanyagigény, amely akár háromszor nagyobb is lehet, mint ellés előtt: éppen akkor, amikor a szárazanyagfelvétel és a tápanyagellátás csökken (Dekkers & Sorensen, 1999; Mezzetti et al., 2021). Ha a tehén ebben az időszakban nem kap megfelelő támogatást, a legkisebb kihívások is megbolygathatják a szervezetet, és ezáltal komoly anyagcsere-problémák okozói lehetnek.
Az átmeneti időszak a metabolikus és hormonális változások, valamint az immunrendszer aktiválódásának összetett kölcsönhatását jelenti. A változások megfelelő tápanyagellátást igényelnek, hogy a tehén szükségletei a borjú növekedésének utolsó szakaszában és a sikeres laktáció kezdetén is biztosítva legyenek. Az elégtelen támogatás ebben az időszakban egészségügyi és fejlődési kihívásokhoz vezethet mind a tehén, mind a borjú esetében.
Az átmeneti időszakban végbemenő anyagcsere, hormonális és energetikai átalakulásokból eredő potenciális kihívások lehetnek a tejláz, az oltógyomor elmozdulása, a ketózis, az ellés utáni elfekvés, a tőgyödéma, a metritisz és a gyenge termékenység (DeGaris & Lean, 2008). Közvetve más betegségek és egészségügyi kihívások kockázata is fennáll, mint például az acidózis, a mozgásszervi betegségek, a csendes ivarzás, a nehéz ellés vagy a reprodukciós betegségek (Lührmann, 2011). Ebben a cikkben az egyik ilyen egészségügyi problémára, a tejlázra összpontosítunk. Bővebben ismertetjük a betegséget, annak okát, tüneteit és a tejlázzal kapcsolatban felmerülő költségeket.
Tejláz
Az ellés körüli tejláz vagy hipokalcémia olyan egészségügyi kihívás, amely a tejelő teheneknél az átmeneti időszak elégtelen támogatása miatt fordulhat elő (DeGaris & Lean, 2008). A tejláz a teheneket a közvetlenül ellés körüli időszakban érintő, egyik leggyakoribb ásványi anyagcserével kapcsolatos állapot (Fikadu et al., 2016). A korai laktációban a tejtermelés beindulásához szükséges energiaigény mintegy 300%-ra, a kalciumszükséglet pedig több mint 65%-kal nő (Drackley, 1999), ami a tehén ásványi anyag (kalcium, foszfor, magnézium) és energiatartalék szükségletének drámai növekedéséhez vezet. Ha nem sikerült kielégíteni ezeket a szükségleteket, fennáll a tejláz kialakulásának kockázata.
Az 1. ábra az egészséges tehenek emlőmirigyei által igényelt, felhasznált és hasznosított nettó energia mennyiségét mutatja az ellés utáni 4. napon. A nettó energiaszükséglet 26%-kal haladta meg a bevitelt. Továbbá, az emlőmirigy által a tejtermelésre fordított nettó energiafelhasználás a bevitel 97%-át tette ki, így a fenntartási szükségletek kielégítésére kevés energia maradt. A 2. ábra az egészséges tehenek emlőmirigyei által igényelt, felhasznált és hasznosított metabolizálható fehérje mennyiségét mutatja 4 nappal a szülés után. A tehenek metabolizálható fehérjeszükséglete 25%-kal haladta meg a bevitelt. Ráadásul az emlőmirigy által tejtermelésre fordított metabolizálható fehérje mennyisége a felvett mennyiség 83%-a volt, így a fenntartási szükségletek kielégítésére ebből is kevés jutott (Drackley, 1999).
A klinikai tejláz előfordulása egy átlagos tejtermelő gazdaságban általában 0-10% között mozog, de az ellő teheneknél akár a 25%-t is elérheti. Kutatások kimutatták, hogy a szubklinikai tejláz előfordulása az ellő tehenek akár 80%-át is érintheti (DeGaris & Lean, 2008). Ezenkívül a tejláz kockázata az életkorral együtt nő, mivel a tejláz általában az idősebb, nagy termelésű teheneket érinti. A második laktációban lévő és annál idősebb tejelő tehenek körülbelül 50%-ánál az ellést követően a szubklinikai hipokalcémia küszöbértéke alá esik a vér kalciumkoncentrációja. A vér elégtelen kalciumszintje ahhoz vezethet, hogy a tehén képtelen felállni, mivel a kalcium létfontosságú az ideg- és izomműködéshez (Frikadu és mtsai., 2016). Továbbá a vér kalciumhiánya a bendőfunkció csökkenését is eredményezheti, mivel a kalciumkoncentráció csökkenésével a bendő összehúzódási ereje is csökken. Klinikai tejláz esetén a bendőösszehúzódások akár meg is szűnhetnek (Huber et al., 1981).
Tünetek
A tejláz felismerhető a tehén alacsony étvágyáról és az alacsony aktivitásról. A hipokalcémia egyik gyakori tünete a hideg fül. A vér kalciumhiánya miatt az izmok sem működnek megfelelően. Ha a vázizmok érintettek, a tehén nem tud rendesen felállni, vagy súlyosabb esetekben elfekszik. Más esetben a méhizmok érintettek, ami visszamaradt méhlepényt okozhat. Ha a kalciumhiány az izmokat érinti, annak messzemenő következményei lehetnek az ellésre és a méhnyak záródására, de más szervekre, például a szívre és a bendőre is hatással lehet. A statisztika szerint a tehenek több mint 5%-a pusztul el tejlázban.
A 3. ábra sematikus áttekintést nyújt a tejláz következményeiről (csökkent izomfunkciót és/vagy fokozott immunfunkciót okoz) bemutatva, hogy a tejláz, vagy hipokalcémia széles körű hatást gyakorolhat a test- és szervfunkciókra.
Költségek
A tejláz a tejelő tehenek egyik leggyakoribb ásványi anyagcserével összefüggő betegsége. Gazdasági szempontból fontos, hogy a tejláz a tejelő tehenek produktív élettartamának csökkenését okozhatja. A klinikai tejlázból eredő gazdasági veszteségek jelentősek, és magukban foglalják az elhullásból (az érintett tehenek 8%-a), az idő előtti vágásból (az érintett tehenek 12%-a), a kezelési költségekből és a (következő laktációban jelentkező) csökkent tejtermelésből származó veszteségeket. Egy tejlázban szenvedő tehén szignifikáns tejveszteséget generál a betegség ideje alatt (Engdawork, 2019; Bzuneh et al., 2020).
A tejláz szubklinikai eseteinek költségei gyakran jóval magasabbak a vártnál. Saját kutatásaink szerint a klinikai tejláz becsült költségei egy átlagos, 103 tejelő tehénből álló holland tejtermelő gazdaságban körülbelül 4 860,07 eurót tesznek ki évente. A szubklinikai tejláz a fent leírtak szerint az állomány akár 80 százalékát is érintheti, ami a klinikai tejlázzal járó gazdasági veszteségek közel négyszeresét eredményezi (DeGaris & Lean, 2008; Guard et al., 1996).
Becsült költség esetenként | 761,05€ |
Átlagos esetszám a teljes állomány százalékában | 6,0% |
Érintett tehenek száma évente | 6,2 |
Teljes veszteség éves szinten | 4.860,07€ |
A tejláz megelőzése (vagy legalábbis a kockázatának csökkentése) érdekében különös figyelmet kell fordítani az ásványi anyag- és energiahiány megelőzésére, ahogyan azt a cikk korábbi részében már említettük. Bár a kalciumsóoldatok intravénás infúziójával történő kezelés a hipokalcémia legtöbb klinikai esetét gyógyítja, javasolt speciális ellenőrzési program végrehajtása, ha a tejláz előfordulása 10% fölé emelkedik a magas kockázatú, azaz a harmadik vagy későbbi laktációs időszakba lépő teheneknél. A tejláz stratégiai megelőzése gazdaságilag fontos a tejtermelők számára, hogy minimalizálják a klinikai tejlázas esetekkel járó termelési veszteséget, elhullást és állatorvosi költségeket (Frikadu et al., 2016).
AHV StartLac alkalmazása
Az AHV StartLac a vér elégtelen kalciumszintjének megelőzéséhez nyújt támogatást közvetlenül az ellés körüli időszakban. Hatásmechanizmusa az aktív D3-vitamin beépítésén alapul, amely elősegíti a kalcium gyorsabb és hatékonyabb felszívódását a vérből, az izmokból és a csontokból. Ezeknek a folyamatoknak az újraindítására serkenti a szervezetet. A termék magnéziumot és foszfort is tartalmaz, amelyek szintén pozitív hatással vannak a kalcium felszívódására, ami az elléshez, a kolosztrum és a tejtermeléshez szükséges. Továbbá tartalmaz inulint, amely támogatja az energiafelhasználást, valamint élesztőgombákat az emésztés támogatására.
A StartLac két formában, paszta és tabletta formájában kapható. Az AHV StartLac Tablet esetében egy tablettát közvetlenül az ellés után kell beadni, a második tablettát pedig 12-24 órával az ellés után. Az AHV StartLac Paste-t közvetlenül az ellés után kell adni a laktáció beindulásának támogatására, valamint az ásványi anyagok és az energia pótlására. A StartLac Paste reaktív ásványi anyag támogatásként is használható. Ebben az esetben először egy tubust kell adni, majd 12 óránként meg kell ismételni (ha a tehén tejláz tüneteit mutatja).
Az AHV StartLac Tablet és StartLac Paste alkalmazása valóban felkészíti a tehenet a laktáció jobb megkezdésére, ezzel lehetővé teszi a termelési szint, a megfelelő egészségi állapot fenntartását és termelési sikerek elérését. Mind a StartLac Tablet, mind a StartLac Paste része több, a termékenység, az átmenet és a méhegészség támogatását szolgáló AHV programnak.
Az AHV Tranzíciós Program termékei
AHV StartLac
AHV Booster
AHV Aspi
Az AHV Méhegészség és Termékenység Program termékei
AHV Quick Tablet
AHV Extra Tablet
AHV Aspi
AHV Metri Tablet
AHV StartLac
AHV Booster
Felhasznált irodalom
Bzuneh, E., Alemneh, T., & Getabalew, M. (2020). Milk fever (parturient paresis) and its economic impact in dairy cattle production. Journal of Veterinary Medicine and Research, 7(3): 1191.
DeGaris, P. J. & Lean, I. J. (2008). Milk fever in dairy cows: A review of pathophysiology and control principles. The Veterinary Journal, 176(1), 58-69.
Dekkers, J. C., & Sorensen, D. (1999). Persistent effects of lactation on somatic cell count. Journal of Dairy Science, 82(7), 1454-1461.
Drackley, J. K. (1999). Biology of dairy cows during the transition period: The final frontier?. Journal of Dairy Science, 82(11), 2259-2273.
Engdawork, A. (2019). Review: Milk fever and its economical impacts in commercial dairy cattle production. International Journal of Agriculture & Agribusiness, 2(2), 221-242.
Fikadu, W., Tegegne, D., Abdela, N., & Ahmed, W. M. (2016). Milk fever and its economic consequences in dairy cows: A review. Global Veterinaria, 16(5), 441-452.
Huber T.L., Wilson R.C., Stattelman A.J., Goetsch D.D.. Effect of hypocalcemia on motility of the ruminant stomach (1981). American Journal of Veterinary Research, 42(9), 1488-90.
Lührmann B. (2011). Fruchtbarkeit- Rechnet sich das? [PowerPoint slides]. Bezirksstelle Osnabrück der Landwirtschaftskammer (LWK) Niedersachsen. http://www.lkv-mv.de:8080/examples/Information/!Fachtagung%20der%20Landwirte%20und%20Tieraerzte/29FT/Fruchtbarkeitskosten%20Vortrag%20LKV%20M-V%2012-10-2011.pdf
Mezzetti M., Cattaneo L., Passamonti M.M., Lopreiato V., Minuti A., Trevisi E. (2021). The Transition Period Updated: A Review of the New Insights into the Adaptation of Dairy Cows to the New Lactation. Dairy, 2(4), 617-636.
Mulligan, F., O’Grady, L., Rice, D., & Doherty, M. (2006). Production diseases of the transition cow: Milk fever and subclinical hypocalcaemia. Irish Veterinary Journal, 59(12), 697-702.
Lépjen velünk kapcsolatba!
Lépjen velünk kapcsolatba! Szeretné ha tanácsadóink egyike meglátogatná önt és átbeszélnék a farmját érintő egészségügyi nehézségeket? AHV Tanácsadóink örömmel állnak rendelkezésére, hogy együtt mérhessék fel a tehénállomány egészségét és a megfelelő tanáccsal lássák el.