A metabolikus változások kezelése a tranzíciós időszak alatt

Lisa Godding – Nemzetközi termékmenedzsment

A tranzíciós időszak az állatok és a gazdálkodók számára egyaránt sok kihívást rejt. Az egészség megőrzéséhez és az elvárt termelési eredmény eléréséhez elengedhetetlen, hogy az állatok felkészülten kezdjék meg a laktációs időszakot. A tranzíciós időszakot több folyamat együttes kölcsönhatása jellemzi, ide értve a metabolikus és hormonális változásokat, valamint az immunrendszer aktiválódását. Ezekhez a folyamatokhoz tápanyagokra olyan van szükség, melyek támogatni tudják a tehenek szükségleteit a vemhesség utolsó szakaszában és a laktáció sikeres megkezdését. Ha ezekbe a folyamatokba hiba csúszik, az ellést követő időszakban mind a teheneknél, mind a borjaknál egészségügyi és fejlődési kihívások merülhetnek fel.

A tranzíciós időszak legjelentősebb élettani változásai az ellést követő időszakban következnek be. Ilyen változás például maga az ellés, a méh involúció, valamint a tejtermelés megkezdése és fenntartása. Az állatoknak ebben az időszakban kell a legtöbb egészségügyi kihívással szembenézniük (Caixeta és Omontese, 2021). Az ellést követő egyes egészségügyi kockázati tényezők azonban már az ellés előtt kialakulnak (O. Pascottini et al., 2020). Nem minden tehénnek sikerül megfelelően alkalmazkodnia a tranzíciós időszak fizikai megterheléseihez.

A tünetmentes és klinikai ellési bénulás költségei

Az ellés körüli időszakban a tápanyagfelvétel, például az ásványi anyagok és vitaminok felvétele, a vízfelvétel és az energiabevitel is csökken. Ennek oka az ellést megelőző rövid koplalási időszak, továbbá az ellés, valamint a kolosztrum- és tejtermelés miatt jelentkező jelentős élettani igénybevétel (T.H. Herdt, 2000). A laktáció korai szakaszában a tejtermelés miatt az energiaszükséglet mintegy 300%-kal, a kalciumszükséglet pedig több mint 65%-kal nő (J. K. Drackley, 1999). Ez drasztikusan növeli a tehén ásványi anyag (kalcium, foszfor, magnézium) és energiatartalékainak igénybevételét. Ha ezek a szükségletek nincsenek kielégítve, fennáll az ellési bénulás kialakulásának veszélye.

A tehenek körülbelül egyharmadánál ennek látható jelei vannak, míg több mint felénél a probléma nem vehető észre azonnal. Az ellési bénulás a tejelő teheneket érintő egyik leggyakoribb olyan anyagcserezavar, amely az ásványi anyagokkal van összefüggésben. A klinikai és szubklinikai ellési bénulás költségei gyakran sokkal magasabbak a vártnál. Kutatásunk során kimutattuk, hogy a klinikai ellési bénulás egy átlagos, 103 tejelő tehenet számláló holland gazdaságnak évente körülbelül 4 860,07 euróba kerül. A szubklinikai ellési bénulás az állomány akár 75%-át is érintheti, és közel négyszer nagyobb gazdaságiveszteséggel jár, mint a klinikai ellési bénulás (C. Guard, et al., 1996).

1. táblázat: A klinikai ellési bénulás becsült gazdasági hatása egy 103 tehenet számláló átlagos holland gazdaságra

Extra magnézium, kalcium, foszfor és aktív D3-vitamin

A fentiek miatt ajánlott több figyelmet fordítani az ásványianyag- és energiahiány megelőzésére. Az AHV StartLac paszta olyan diétás takarmánykiegészítő, amely a kalcium vérből, izomból és csontokból történő gyorsabb és hatékonyabb felszívódását elősegítő aktív D3-vitamint tartalmaz és így segít megelőzni a vér kalciumszintjének csökkenését az ellés körüli időszakban. A termékben magnézium és foszfor is található, melyek további pozitív hatással vannak az ellésre, valamint a kolosztrum- és tejtermeléshez szükséges kalciumfelszívódásra. Az AHV StartLac Pasztát közvetlenül az ellés után kell beadni, és ha ellési bénulás tüneteit észleljük, a kezelést 12 óránként meg kell ismételni.

Mint már említettük, a rendelkezésre álló tápanyagok mennyisége nemcsak a jelentős élettani igénybevétel miatt esik vissza, hanem azért is, mert a takarmányfelvétel olyan szintre csökken, amely nem képes fedezni a tehén tápanyagszükségleteit. Az AHV StartLac paszta az ásványi anyagok gyors biztosítása mellett nagy mennyiségű energiát is ad, ami a tehenet felállásra, járásra és takarmányfelvételre ösztönzi, hogy az esetleges hiányokat pótolni tudja. Az AHV StartLac paszta továbbá fokozza a közvetlenül az ellés után adott AHV Metri bólusz hatását. Az AHV Metri bólusz serkenti a méhösszehúzódást annak érdekében, hogy a méhlepény és a méhváladék könnyebben távozzon. A méh egy nagy izom, és csak akkor működik megfelelően, ha a szükséges ásványi anyagok biztosítva vannak számára. A méh mielőbbi regenerálódása pozitívan befolyásolja a kolosztrum- és tejtermelést, valamint lehetővé teszi az új szaporodási ciklus megfelelő és gyors megkezdését. Ahhoz, hogy a tejelő tehenek az elvárt termelési eredményeket hozzák, elengedhetetlen, hogy felkészülten kezdjék meg a laktációs időszakot, ami ezért létfontosságú az állomány egészsége és teljesítménye szempontjából.

Adatok a siker kulcsa

Gazdasági szempontok miatt a tehenek szelekciója során az volt a legfontosabb, hogy az állat minél magasabb tejhozamra legyen képes, és ennek következményeként gyakran előfordulnak anyagcsere-problémák, és az állatokat kevésbé ellenállók a tranzíciós időszak alatt. A gazdaságban végzett rutinszerű és rendszeres információgyűjtés segítségével felismerhetők a várt teljesítménytől való eltérések. A monitoring segítségével észre lehet venni a teljesítményben jelentkező fennakadásokat. A tehenek tranzíciós időszak alatt történő megfigyelésére különböző módszerek léteznek. A tehenek teljesítményének monitoringjára gyakran használt paraméterek a következők: az állományra vonatkozó információk (pl. korábbi adatok, állománysűrűség, higiénia, kondíció pont, bendő telítettség), tejtermelés a laktációs időszak elején, az első borjas tehenek egészsége és a velük kapcsolatos események (pl. betegségek előfordulása és gyakorisága, elhullás és selejtezés) (Caixeta és Omontese, 2021). Ha tehát a tranzíciós időszak alatt gondosan odafigyelünk az állatokra, nem megfeledkezve az egészségüket és teljesítményüket befolyásoló tényezőkről, a felmerülő problémákat azonnal kezelni tudjuk, és megfelelő időben tehetünk a tehenek egészségéért, jóllétéért és termelékenységéért!

Pascottini, O. B., Leroy, J. L., & Opsomer, G. (2020). Metabolic stress in the transition period of dairy cows: Focusing on the prepartum period. Animals, 10(8), 1419.

Caixeta, L. S., & Omontese, B. O. (2021). Monitoring and improving the metabolic health of dairy cows during the transition period. Animals, 11(2), 352.

Drackley, J. K. (1999). Biology of dairy cows during the transition period: The final frontier?. Journal of dairy science, 82(11), 2259-2273.

C. Guard, et al.(1996). Cost per case from veterinary fees, drugs, labor, lost or discarded milk and culling.

Herdt, T. H. (2000). Ruminant adaptation to negative energy balance: Influences on the etiology of ketosis and fatty liver. Veterinary Clinics of North America: Food Animal Practice, 16(2), 215-230.