Befejési eredmények: proaktivitás a tejminőség ellenőrzésében

A tőgyegészség megőrzése napi szintű odafigyelést igényel, a tejtermelők azonban ennek során sok esetben nehézségekbe ütköznek. A szomatikus sejtszám jó tájékoztatást nyújt a tőgy állapotáról. Miért jelennek meg rendellenes értékek a befejési adatokban? A havi befejések alkalmával a telepek adatokat kapnak az egyes állatokra vonatkozóan. Ezen adatok segítségével tudják értékelni a tej minőségét. Mi mindent árulnak el ezek az adatok, és hogyan használhatók fel a lehető legjobban az állatok egészségének megőrzése érdekében?

Tiszta tőgy, egészséges állat

A havi befejéseknek és a teszteknek köszönhetően rendkívül hatékonyan ellenőrizhető a tőgyek állapota. A gazdák sok esetben már most is alkalmaznak bizonyos tőgyegészségi protokollokat, ilyen például a szárazra állítási módszer, a fejési technika és a magas szomatikus sejtszámmal rendelkező tehenek esetében alkalmazott módszerek, kezelési módok. Mindannyian tudjuk, milyen fontos, hogy az állatok tőgye egészséges legyen. Bradley és Green (2004) (1. ábra) kimutatta, hogy az ellést követő első 100 napon belül jelentkező tőgybetegségek 60%-a az apasztás során fellépő bakteriális fertőzéseknek tulajdonítható. Azon tehenek esetében, amelyeknek a tejhozama az apasztás során eléri a 12,5 kg-ot, jelentősen nagyobb a kockázata annak, hogy a következő laktáció elején ismét probléma merül fel. A kockázat minden további 5 kilogramm tejhozammal jelentősen nő (Rajala-Schultz et al., 2005). Az újabb megbetegedések oka általában az, hogy a baktériumok a bimbócsatornán keresztül bejutnak a tőgybe. Mivel közvetlenül az apasztás után megnő a tőgy belső nyomása, a bimbócsatornák megnyílnak, és tejszivárgás alakulhat ki. Ez lehetőséget ad a baktériumoknak arra, hogy a bimbócsatornán keresztül bejussanak a tőgybe és ott elszaporodjanak. Az ellés körüli időszakban ugyanez történik. Az ellető istálló gyakran a baktériumok melegágyának számít, amelyek megfertőzhetik a tehén tőgyét.

• Rate of a new infiltrations = Új fertőzés aránya
• Drying off = Szárazraállítás
• Dry period = Szárazon állás
• Calving = Ellés
• Lactation = Laktációs időszak

Proaktív kontra reaktív

A gazdákat gyakran a befejési adatokon látják, hogy tőgyegészségügyi kihívásokkal állnak szemben (a tehénnek még nincsenek tünetei). A megnövekedett szomatikus sejtszám arra utal, hogy az állat immunrendszere épp valamilyen behatással küzd. Ha egy kórokozó hosszú ideig van jelen a tehénben, több ideje van arra, hogy szaporodjon és gyengítse az állat immunrendszerét. Ezt az állapotot akkor nevezzük tartósnak, ha hosszú időn keresztül fennáll. Mivel a proaktív megközelítés a legtöbb esetben eredményesebb, mint a reaktív, ezért sok tejtermelő az előbbit részesíti előnyben. Ez rávilágít a befejési adatokból nyert információk fontosságára. Milyen gyorsan kell reagálnunk a befejés által feltárt indikációkra? A megfelelő proaktív intézkedések csökkentik azon tehenek számát, amelyekre a hosszú távon fennálló tőgyegészségügyi kihívások negatív hatással vannak. Buiting (2012) kutatása alapján elmondható, hogy a tejelő szarvasmarhák selejtezésének második leggyakoribb oka a magas szomatikus sejtszám. A proaktivitás ebben az esetben azt jelenti, hogy csökkentjük a lehetséges szennyező forrásokat és időben reagálunk a befejések során jelzett szomatikus sejtszám indikációkra. Ha a tőgyegészség és az általános higiénia vonatkozásában proaktívan lépünk fel, kevesebb állatot kell majd tőgyegészségügyi kihívások miatt selejtezni. Ez meghosszabbítja a tejelő tehenek élettartamát, így kevesebb állatot kell pótolni.

Hogyan segíthet Önnek az AHV optimalizálni az állatok tőgyének egészségi állapotát?

Az AHV azért fejlesztette ki a Tőgyegészségügyi Programot, hogy javítsa és optimalizálja az állatok tőgyének állapotát a telepeken. A program a korai felismerésre és a kihívásokra utaló jelekre összpontosít. Megvizsgáljuk például a havi befejések során nyert vagy a fejőrobotok által gyűjtött adatokat. A rendellenes értékek (közelgő) állategészségügyi kihívásokra utalhatnak. Az AHV-nál négy kategóriát különböztetünk meg: UDR-C, UDR-L, UDR-P és UDR-R. Ezek a kategóriák figyelembe veszik az állat egészségi állapotát és kórtörténetét, így ennek megfelelően tudunk tanácsot adni. Kíváncsi rá, hogy az Ön állatainak mit javasolnánk? Szakértőink készséggel állnak rendelkezésére, és az Ön telepének adatai alapján díjmentesen adnak tanácsot a tőgyegészségügyi kihívásokkal kapcsolatban, az ezzel járó költségek minimalizálása érdekében.

Források:

Bradley, A. J., & Green, M. J. (2004). The importance of the nonlactating period in the epidemiology of intramammary infection and strategies for prevention. Veterinary Clinics: Food Animal Practice, 20(3), 547-568.

Rajala-Schultz, P. J., Hogan, J. S., & Smith, K. L. (2005). Association between milk yield at dry-off and probability of intramammary infections at calving. Journal of Dairy Science, 88(2), 577-579.

Boer, M., Zijlstra, J., Buiting, J., Colombijn-van der Wende, K., & Andringa, E. A. (2013). Routekaart Levensduur; eindrapport van het project” Verlenging levensduur melkvee” (No. 668). Wageningen UR Livestock Research.