Hőstressz a tejelő szarvasmarháknál: Mi ez pontosan és milyen következményekkel jár?
Ahogy az elmúlt években, úgy idén is megtapasztalhattuk, hogy a nyarak egyre melegebbek. A magas hőmérséklet sok gondot okoz a gazdaságokban, így a szarvasmarha-telepeken is. A hőséget egyszerűen már nem lehet figyelmen kívül hagyni, foglalkozni kell a következményeivel.
Energiafelhasználás tejelő teheneknél
A tehenekben a rendelkezésre álló energia a folyamatok fontossága szerint kerül felhasználásra. Egy egészséges tehén energiája először az életfunkciók fenntartására, a növekedésre, majd a tejtermelésre, végül pedig a szaporodásra, az immunitásra és a hőszabályozásra megy el. Ha az állatok energiabevitele korlátozott, vagy több energiát fordítanak az egészségügyi kihívásokra, annak következményei lesznek. Vegyünk például egy tehenet, amelyiknek nehéz ellése volt. Ebben az esetben az energia jelentős része a felépülésére és a méh tisztítására megy el. Így kevesebb energia áll rendelkezésre a tejtermelés beindításához, aminek a legtöbb esetben egy gyengébb laktációkezdés a következménye.
Ugyanakkor elmaradás figyelhető meg a növekedésben, a termékenységben és az immunitás tekintetében is. Meleg időjárási körülmények között az egészségügyi problémák valószínűsége is nagyobb. Ez főként a nem megfelelő energiagazdálkodásnak és a hőstressz előfordulásának köszönhető. De mikor beszélünk tulajdonképpen hőstresszről tejelő szarvasmarhák esetében?
Mi a hőstressz?
Minden állatnak van egy hősemleges zónája, ez a környezeti hőmérsékletnek az az intervalluma, amelyen belül az állatnak nem kell többletenergiát fordítania testhőmérséklete állandó szinten tartásához. A tehén esetében a termoneutrális zóna -10 és 22 Celsius-fok (°C) között van (Kempenaar & Van Dooren, 2003).
Ezen a termoneutrális zónán belüli hőmérsékleten érzi magát a legjobban a tehén, és nincs közvetlen hatása az energiaegyensúlyára. Ezen a hősemleges zónán kívül a tehenek többletenergiát fogyasztanak az aktív felmelegedéshez vagy lehűléshez. Ez a tejtermeléshez, a növekedéshez, a termékenységhez és az immunitáshoz rendelkezésre álló energia rovására megy.
A nagy hőtermelésük és takarmányfelvételük miatt a tejelő állatok sokkal érzékenyebbek a hőstresszre, mint például a fiatal állatok vagy a húsmarhák. Magas hőmérséklet esetén nagy kockázatnak vannak kitéve továbbá a frissen ellett tehenek, a nagy tejhozamú és a szárazra állított tehenek is. Főleg azért, mert ezek az állatok gyakran már eleve nincsenek optimális energiaegyensúlyban.
A hőstressz mutatói
Hőstressz akkor alakul ki, ha a magas hőmérséklet vagy páratartalom miatt a tehénnek sok energiájába kerül a testhőmérsékletének a szabályozása, emiatt felborul az energiaegyensúlya. A hőstressz akkor lép fel, amikor a hőmérséklet meghaladja a termoneutrális zóna felső kritikus határát. Annak megállapítására, hogy egy adott időjárás okozhat-e hőstresszt a tehenekben, olyan hőstresszmutatókat használnak, mint a hőmérséklet-páratartalom index (THI). A THI a két legfontosabb paramétert, nevezetesen a hőmérsékletet és a relatív páratartalmat használja és azt méri, hogy milyen hatással van az időjárás az állatokra. (Aggarwal & Upadhyay, 2013).
Az 1. ábra a tejelő szarvasmarhák esetében használt hőmérséklet-páratartalom indexet (THI) mutatja. Ezen az ábrán a zöld szín azt jelzi, hogy nincs hőstressz, a sárga enyhe hőstresszt, a narancssárga hőstresszt, a sötét narancssárga súlyos hőstresszt, a piros pedig a halálos hőstresszt jelent.
1. ábra: Hőmérséklet-páratartalom index (THI) a Van Laer et al. (2015) által használt képlet alapján, Zom (2016) küszöbértékével. (Relatieve luchtvochtigheid = relatív páratartalom).
A tejelő teheneknél a hőstressz 68-as vagy annál magasabb THI-nél jelentkezik (lásd az 1. ábrát), míg a húsmarháknál 78-as vagy annál magasabb THI-nél. A THI nem veszi figyelembe a napsugárzást, a szél általi hűtést vagy a hőstressz időtartamát.
A magas hőmérsékletnek az állatállományra gyakorolt hatása nem mindig jelentkezik azonnal. Sokszor több mint egy hétbe is beletelhet, mire a hőség következményei jelentkeznek. Ezért fontos, hogy megelőzzük a bajt, és egyaránt figyelemmel kísérjük az időjárás-előrejelzést és a veszélyeztetett állatokat is. Így figyelni tudunk a tehenek energiaegyensúlyára és a tehenek nagyobb eséllyel vészelik át a meleg időszakot és maradnak egészségesek.
Az AHV-nél számunkra legfontosabb a tehenek egészségének megőrzése, a célunk az, hogy a lehető legkorábban kezeljük az egészségügyi kihívásokat. Az alábbiakban felsorolunk néhány kulcsfontosságú mutatót, amelyek segítséget nyújthatnak a tehenek általános egészségi állapotának nyomon követésében (hőstressz idején). Ezek a mutatók azonban mindig a hőmérséklettől és a tehenek előéletétől függnek, de jó alapot adnak.
1. Táplálékfelvétel időtartama
A táplálékfelvétel időtartama a takarmány előrágásával, rágásával és lenyelésével töltött idő. Ezt az időt nagymértékben befolyásolják olyan tényezők, mint a takarmányozás, a szárazanyag-bevitel (DMI) és a takarmány összetétele. A táplálékfelvétel időtartama eltérhet az egyes állatok között (Florit et al., 2023). Egy tehén átlagos téplálékfelvétel ideje napi 6 és 9 óra között van.
2. Kérődzési idő
Egy felnőtt tejelő tehén átlagosan napi 7-9 órát tölt kérődzéssel. Ez egy kilogramm nyers takarmányra vetítve 25-80 percet jelent (Paudyal, 2021; Byskov et al., 2015).
A hőstressz következményei a tejelő szarvasmarháknál
A teheneknél már 20°C-on 10%-kal vagy annál is nagyobb mértékben csökkenhet a takarmányfelvétel. Ennek következtében kevesebb energia áll rendelkezésre például a tejtermeléshez. Következésképpen a tejtermelés akár 15-40%-kal is csökkenhet.
Ezért 18 °C feletti hőmérsékleten fontos, hogy a hőstressz következményeire odafigyeljünk. Ennek oka az állat általános egészségi állapotára gyakorolt jelentős hatás. A következő szempontokat befolyásolja leginkább a hőstressz:
- Termelés;
- Immunitás;
- Kérődzés
- Tőgyegészség
- Termékenység (Timmerman et al., 2018).
Melegben kiemelt figyelmet igényelnek a szárazra állított tehenek
Míg a meleg időszak eleve kihívást jelent minden tehén számára, a szárazra állított tehenek esetében ez még inkább így van. Egy viszonylag rövid, magas hőmérsékletű időszak a vemhesség végén nagymértékben befolyásolhatja nemcsak a tehén, hanem a borjú egészségét is. Rendkívül fontos, hogy elkerüljük a borjúra gyakorolt negatív hatásokat. Ha a vemhes tehennek nem kell megküzdenie a meleggel, akkor a borjú születési súlya átlagosan három kilóval magasabb. Ezek a borjak jobb immunitással rendelkeznek, mivel a kolosztrum több antitestet tartalmaz és jobban fel tud szívódni. Úgy tűnik, hogy ezek a borjak 43%-kal több antitestet (IgG-t) vesznek fel ugyanabból a kolosztrumból, mint a hőstresszt átélt tehenek borjai (Monteiro és mtsai., 2016).
A hőstressz proaktív kezelése az állományszinten
Amikor egy tehén hőstresszben szenved, a takarmányfelvétel csökkenése figyelhető meg, miközben a tehénnek extra energiára és fehérjére lenne szüksége. Különösen az energia- és fehérjebevitel fontos ahhoz, hogy a tehén továbbra is jól táplálkozzon, és a nyert energiát fel tudja használni a különböző testi folyamatok fenntartására. Mivel a tehenek a hőstressz időszakában kevesebbet táplálkoznak, kulcsfontosságú az extra energia biztosítása. Még azelőtt kell cselekedni, mielőtt túl késő lenne, hogy elkerüljük az energiamélypontot.
A folyamatos takarmányfelvétel biztosítása
Az AHV-nél úgy gondoljuk, hogy az a legjobb, ha az állatokat a ciklusuk különböző szakaszaiban proaktívan támogatjuk. Ezért, várható magasabb hőmérséklet esetén javasoljuk Booster termékeink használatát.
Adjon Booster tablettát a magas kockázatú állatoknak egy nappal a meleg időszak előtt, hogy a folyamatos takarmányfelvételhez szükséges energia rendelkezésre álljon.
Az AHV Booster Tablet a tehén anyagcseréjének (máj és bendő) aktiválásával optimalizálja az energiaegyensúlyt. Segíti a májat a a méregtelenítésben. Különösen a nagy kockázatú állatok, mint például a frissen ellett, magas tejhozamú és szárazra állított tehenek esetében különösen fontos ez a támogatás.
Az AHV Booster Powder proaktív támogatása nem csak a nagy kockázatnak kitett tehenek, hanem minden állat esetében hasznos lehet. Annak érdekében, hogy tehenei extra energiához jussanak, javasoljuk, hogy naponta kétszer adjon nekik tehenenként 100 gr AHV Booster Powdert, ami azonnali energiabevitelt biztosít és serkenti az étvágyat. Ez biztosítja, hogy a tehén extra, gyorsan rendelkezésre álló energiához jusson, és arra ösztönzi, hogy még több energiát vegyen fel a takarmányon keresztül.
A Booster por reaktív használata
Egészségügyi kihívások esetén a Booster termékek (re)aktívan is alkalmazhatók, annak érdekében, hogy a tehén gyorsan rendelkezésre álló energiához jusson. Az AHV Booster Powdert drencsként kell használni. Ehhez 1 kilogramm Booster Powdert keverjen össze 20 liter langyos vízzel. A drencselés elősegíti a bendő pufferelését és feltöltődését. Emellett azonnali energialöketet és hidratálást biztosít. Ha a drencselés nem lehetséges, két Booster Paste adagolása is lehetséges.
Források
Aggarwal, A., & Upadhyay, R. (2013). Hittestress en dierlijke productiviteit (Vol. 188). Delhi, India:: Springer.
Byskov, M. V., E. Nadeau, B. E. O. Johansson, en P. Nørgaard. 2015. Variaties in automatisch geregistreerde
herkauwtijd zoals verklaard door variaties in de opname van voedingsfracties en melkproductie, en variatie tussen koeien J. Dairy Sci. 98:3926-3937.
Florit, E., Romanzin, A., Corazzin, M., & Spanghero, M. (2023). Etenstijd van melkkoeien: een studie gericht op commerciële bedrijven. Italiaans Tijdschrift voor Dierwetenschappen, 22(1), 1023-1032. https://doi.org/10.1080/1828051X.2023.2260827
Kempenaar, C., & van Dooren, H. J. C. (2003). Geen koudestress op lagekostenbedrijf. Praktijkkompas. Rundvee, 17(4), 32-33.
Paudyal S. (2021). Het gebruik van rumination tijd om de gezondheid en reproductie in melkvee te beheren: een review. The veterinary quarterly, 41(1), 292-300. https://doi.org/10.1080/01652176.2021.1987581
Timmerman, M., Van Reenen, K., Holster, H., & Evers, A. (2018). Verkennende studie naar hittestress bij melkvee tijdens weidegang in gematigde klimaatstreken (No. 1117). Wageningen UR Livestock Research.
Van Laer, E., C. P. H. Moons, B. Ampe, B. Sonck, L. Vandaele, S. De Campeneere, en F. A. M. Tuyttens. 2015a. Effect van zomerse omstandigheden en schaduw op gedragsindicatoren van thermisch ongemak bij Holstein melkvee en Belgisch Blauw vleesvee op de wei. Animal 9 (9):1536-1546. doi 10.1017/s1751731115000804
Zom, R. 2016. Hittemanagementstrategieën op melkveebedrijven. Wageningen Livestock Research.
Az AHV Energia & Anyagcsere Programba tartozó termékek
Booster Tablet
Booster Paste
Booster Powder
Aspi Liquid
Lépjen velünk kapcsolatba!
Lépjen velünk kapcsolatba! Szeretné ha tanácsadóink egyike meglátogatná önt és átbeszélnék a farmját érintő egészségügyi nehézségeket? AHV Tanácsadóink örömmel állnak rendelkezésére, hogy együtt mérhessék fel a tehénállomány egészségét és a megfelelő tanáccsal lássák el.